"Messze, messze jár már híre a Tornyának"
A tornyai Mária-jelenésekről
Bálint Sándor[5] nagy művében a "Szögedi nemzet"-ben írja, hogy a múlt század utolsó éveiben, tehát épp száz esztendővel ezelőtt érdekes esemény hozta lázba a szegedi nagytáj hívő népét. A vidék egyik elzárt peremtelepülésén, a Csanád megyei Tornyán különös eset történt. Érdemes ismét felidéznünk ezt a mára már csaknem teljesen feledésbe merült esetet.
Már csak azért sem hiábavaló ez, mert egy 1896-ban megjelent ponyvafüzet a tornyai Szent Szűz kápolnájához zarándokló hívek között, az iratosiak, mácsiak, szentmártoniak, újpanátiak és glogováciak melett külön hangsúllyal említi újkígyósi őseinket is.[6]
"Messze, messze jár már híre a Tornyának,
Búcsúképp a népek messziről bejárnak,
Megjelennek ottan fiatalok, vének,
Sok százak ajkiról hangzik el az ének."
Szedte mindjárt versbe, énekbe a következő tornyai eseményeket Kopcsó István "bács-földvári lakos". A történet főszereplője - egy öt gyermekes özvegyasszony, a kisvarjasi Dusik Pálné Almási Anna kislánya, akit a nagy szegénység és a sok nélkülözés miatt 1896 áprilisában örökbe adott Tornyára - a nyolc esztendős Dusik Örzsike. A pünkösd utáni pénteken a kis libapásztorlány a mezőről hajtotta haza a libákat. Útközben eszébe jutott, hogy egy kis szürke jószág szokásszerint elmarad. Visszament hát érte, ám azon a helyen, ahol a kisliba szokott rendszerint ülni egy fényességbe burkolódzó szép asszony alakja tűnt föl előtte. És most idézzük egy korabeli ponyvanyomat szövegét:
"Örzsike megrettent, de megszólalt a Boldogságos Szűz Anyánk: Tudsz-é imádkozni? És a kis leány le esett térdre, de imádkozni nem tudott, midőn igen elcsodálkozott a Boldogságos Szűz szépségén, fehérségén és koszorúján. Mária kék ruhája sárgával vala környezve, drága csüngők függének rajta, de azok nem lefelé, hanem fölfelé csüngöttek. A Szűzanya megígérte Örzsikének, hogy egy hét múlva újra megjelenik."[7]
A csoda híre futótűzként terjedt a gazdasági nehézségekkel, agrárszocialista eszmékkel és ennek ellentételezéseként vallási vakbuzgósággal terhelt csanádi, aradi, békési falvakban. Tömegesen érkeznek a zarándokok és a kíváncsi bámészkodók is. Adatunk van rá, hogy a magyarokon kívül németek és ortodox románok is jönnek. Összesen hat jelenés volt. Mária üzenetének részletes ismertetésére és a történések bemutatására most nincs lehetőség. Annyit azonban mindenképpen meg kell említenünk, hogy bár magát a Szűzanyát a tömeg nem láthatta, a jelenés természetfölöttinek tűnő kisérő jelenségeit bárki érzékelhette. E sorok írója személyes gyűjtése során is találkozott még az 1990-es évek elején a jelenés kísérő jelenségénak emlékével és azok értékelésével. Az égen látott kard alakú hatalmas jelenést, ami megelőzte Mária egyik tornyai megjelenését a falu köztudata máig a közelgő trianoni tragédia baljós előjeleként értékeli.
Az is bizonyos, hogy a századfordulón Tornya bár kérész életű, de mindenképpen figyelemre méltó vallási népmozgalmat indított el ezen a tájon. Örzsike és családja a zaklatások elől ismeretlen helyre költözött és további sorsáról nem tudunk. Mária tisztelete és a tornyai jelenés emléke azonban a mai napig él. Bár a századforduló táján emelt kezdetleges kápolnát a falu plébánosa, a nyilvánvalóan jozefinista szellemiségű Lukács esperes elbontatta, de a szűnni nem akaró szent jövés-menést megakadályozni nem tudta. A zarándokok nagy számára utal az is, hogy az igen nagy katolikus templom új deszka padlóját a Mária-jelenések bevételéből készítették el 1902-ben.
1995. májusa óta ismét tartanak szentmiséket a hajdani "papok főggye" területén, a mai termelőszövetkezeti gépállomáson a szépen ápolt és mindig friss virággal ékesített emlékképnél és kútnál. Meg kell említeni a jó tornyai asszonyokat, akik a legsötétebb diktatúra éveiben is imáikkal és virágaikkal ébren tartották a hamvadó emlékezetet, továbbá a tornyai születésű Péter Szabó Ilonkát, a Romániai Magyar Szó Arad megyei tudósítóját, aki elszármazott értelmiségiként is sokat fáradozik az emlékhelyért és szülőfalujáért.
[5] Bálint Sándor: A szögedi nemzet; A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1978/79. 2. Szeged; 1980.
[6] A tornyai Szent Szűz kápolnája; SzN. 1897. 31. sz.
[7] -r -a. Májusi misék a Mária-kútnál; Aradi Napló; 1995 május 19.