Tevékenység

A moldvai csángók élete elevenedik meg Csongrád megyében

05 2Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület Moldvai csángók évszázadai című vándorkiállítása nyílik meg március 2-án a kisteleki rendezvényházban, ahol „falra való szőttesek”, hímes ingek, kendezők, ruhacskák lesznek láthatóak - olyan tárgyak, amelyeket a világ legelhagyatottabb kisebbsége, a moldvai csángómagyarok használtak. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület Moldvai csángók évszázadai című vándorkiállítása nyílik meg március 2-án hétfőn, 16.00 órakor. Azon a többi között „falra való szőttesek”, hímes ingek, kendezők, ruhacskák lesznek láthatóak - mind-mind olyan tárgyak, amelyeket a világ legelhagyatottabb kisebbsége, a moldvai csángómagyarok használtak és az idősebbek használnak még ma is. A legkeletibb magyar népcsoport tárgyi emlékeit és a Harangozó Imre valamint Csoma Gergely fotóit bemutató tárlatot Sándor Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke nyitja meg. A vándorkiállítást a szegedi Rendezvényház Kht. szervezésében Csongrád megye több mint 15 településén bemutatják, Kistelek az első állomás.

Bővebben ...

Vetráb József Kadocsa levele Harangozó Imréhez

IPOLYI ARNOLD NÉPFŐISKOLA
5661. Újkígyós Pf. 10.
Magyarország

Harangozó Imre elnök úr
részére

Tisztelt Elnök Úr!

1254491057 98Engedje meg, hogy ön számára ismeretlenül forduljak önhöz – önökhöz – levelemmel. Ígéretemnek állva, amelyet kedves székely barátomnak tettem (Mózes Ildikó), foglalom írásba a Hargita megyei Székelyszenterzsébet falvának, 2009. esztendei pünkösdi királyválasztását, mint újjá élesztett népszokást, próbáit valamint eseményeit, melynek szemtanúja valék.
Néhány szót a településről, amely ma az udvarhelyi járáshoz tartozik és a Mogyorós (Magyarós) patak völgyében található a Csillag-, a Kaláka-, és a Csere-hegy közvetlen ölelésében. Ebben a völgyben búvik meg még három magyar település; Kissólymos, Nagysólymos és Székelyhidegkút. A völgy bejáratánál egy régi Árpád-kori falu áll (Sárd), amelyben a nagyszámú román betelepítés révén már magyar lakos szinte alig található. Ugyan így járt Héjjasfalva is. Említésre ugyan nem méltó, mégis megjegyzem, hogy Erzsébethez legközelebb fekvő Székelyandrásfalva is Románandrásfalvává (Săcel, ejtsd szöcsel) vált a betelepített dobrudzsai cigányok miatt.

„Székelyszenterzsébet nevét régi temploma védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. Erzsébet II. András magyar király lánya, aki már 15 évesen a türingiai őrgróf felesége. Már 19 évesen özvegy és 24 évesen hal meg Marburgban. A szegények védőszentje.

Bővebben ...

Ipolyi Arnold Népfőiskola

010 templom es kozosseg clip image018Az 1947 utáni több mint négy évtizedes kényszerszünet után, egy, a hagyományokat, nemzeti értékeket középpontba állító egyesület megszervezése már 1989-ben fölmerült. Újkígyósra és a környékbeli városokba, Békéscsabára és Gyulára került néhány olyan fiatal értelmiségi, akik az egyetemi, főiskolai évek alatt kapcsolatba kerültek a félig meddig illegálisan működő szabadművelődési szervezetekkel, népfőiskolákkal. Akkor úgy tűnt, hogy a Hazafias Népfront keretein belül működő TIT szervezeti formája nem alkalmas az elképzelések megvalósításához. Az 1990-es politikai változások után megnyílt a lehetősége annak, hogy új, önálló egyesület alakuljon. 1991 nyarán a római katolikus plébánián találkozott az a csoport, amelyik egy esztendővel később „Ipolyi Arnold Népfőiskola” Kulturális Egyesületként kezdte meg tevékenységét. Névadóul a széles műveltségű, besztercebányai, majd nagyváradi tudós püspököt, Ipolyi Arnoldot választották. Az egyesület alapszabályában fontos elő-evangelizációs lehetőségeket nevez meg célként: a hagyományos paraszti műveltség kutatását és bemutatását, az egészséges nemzettudat fejlődéséhez elengedhetetlen magyarságtudomány ágainak művelését, ezen belül pedig a történelemi, a régészeti, a művészettörténeti, a néprajzi és a honismereti kutatások eredményeinek népszerű bemutatását. Mindezek megvalósítására a következő szervezési formák között történt kísérlet: előadássorozat szervezése, időszaki kiállítások rendezése, kiadványok gondozása, terjesztése.

Bővebben ...

Fejetekről vállatokra hulljon az én vérem…

Szilánkok egy csanádi kertészfalu, Kisiratos vallásos
népköltészetének kincsestárából

Dr. Almási Béla (1947–2009) emlékére

08 szentkep.tif

1986. őszén a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tartott előadásán hallottam először Erdélyi Zsuzsannát az archaikus imádságokról beszélni. Tulajdonképpen ekkor találkoztam az archaikus népi imádság fogalmával először. Nagy hatást tett rám az előadás, az elhangzott imákat nem csak szépnek, hanem hallatlanul izgalmasnak is találtam. Olyan lelki, szellemi bizsergést éreztem, mint még soha. Azonnal kutatni kezdtem emlékezetemben. Gyermekkoromban anyai dédanyámtól, az 1890–ben született Bús Menyhértné Dunai Viktóriától hallottam hasonló szöveget szülőfalumban Újkígyóson.

„Kakasok szólanak,
Máriát kiáltának...”

„Bús mama” kilencven évet élt. Utolsó éveiben megvakult. A magyar parasztasszonyokra oly jellemző hatalmas lelki erővel és bensőből fakadó derűvel viselte keresztjét. Hol énekelt, hol imádkozott. A vele kapcsolatos emlékeimből került elő ez az archaikus imafoszlány. Ekkor szegődtem ősi imádságaink fölkutatásának szolgálatába. Életem első saját gyűjtésű imádságát dédanyám húgától Bús Károlyné Dunai Pancsa nénémtől jegyeztem le.

Népköltészetünk legbensőségesebb ága s ennél fogva a legkésőbb fölfedezett is az imádság. Megdöbbentő az archaikus imáinknak az az áradata, ami népünk emlékezetéből az utóbbi évtizedekben nyomtatásba került. Bálint Sándor és Fettich Nándor a témát épp csak érintő kutatása, majd Erdélyi Zsuzsanna gondosan szerkesztett publikációi, Polner Zoltán áradóan gazdag szeged-vidéki gyűjtései népi műveltségünk olyan területére irányították a figyelmet, amely addig nem tartozott a népszerű kutatási témák közé. Az imádságok ismerete, cselekménye és képi világának vizsgálata azonban nélkülözhetetlen a hagyományos magyar gondolkodásmód, világkép és a lelkület megértéséhez.

Bővebben ...