Tevékenység

Méry János: Ezeréves archaikus imádságsorok a magyar himnuszban

Méry JánosKi ne ismerné a Duna TV népszerű Hagyaték című sorozatát, melynek készítői a magyar kulturális örökség átörökítésén munkálkodnak. „Leporolják a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk eredeti fényességükben ragyogjanak” – írja a műsor ajánlója.
Ebben a műsorban gyakran feltűnik Harangozó Imre, aki Archaikus népi imádságaink képi világa címmel tartott előadást Somorján, melyet az előadás napján átszerkesztett, a másnapi, himnusztörvény elleni tiltakozás okán. Az archaikus népi imádság formálisan a legfiatalabb ága a magyar népköltészetnek, hiszen a Tudományos Akadémia csak 1970 körül fogadta el, mint népköltészeti ágat. Ilyen szövegeket régóta ismerünk, hiszen például a több mint 800 éves Ómagyar Mária-siralom is egy archaikus imádság.
Ezt a témát Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas magyar néprajztudós, folklorista, Erdélyi János unokája kutatta a 20. században. Egy akadémiai előadáson meghatározta a műfajt, ezután, és ennek hatására pedig több mint 200 ezer ilyen archaikus imát gyűjtöttek össze a Kárpát-hazában.

Bővebben ...

Vegye el, mett kend megtartsza…

Az 1938-as Eucharistikus Világkongresszus moldvai emlékéről.

Gedó László beszélgetése Harangozó Imrével.

Egykori hittantan tanáromat Hangozó Imrét a Vigilia 2008/5-ös számában így mutatja be a vele riportot készítő Miklya Luzsányi Mónika: „Az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola alapítója, avatott magyarságkutató, aki több mint huszonöt éve járja Erdély kies tájait, s a kalászszedegetők kitartásával gyűjtögeti össze mindazt, ami a népi szakralitásból ránk maradt. Szíve közepe Moldva, ott is a csángók, akik közül sokaknak nem csak imádságai, énekei, hanem gondolkodásmódja s világlátása is tükrözi azt az archaikus rendet, amelyben a magyarság hosszú évszázadokon keresztül élt.”
Amikor bemutatta nekünk az Ipolyi Arnold Népfőiskola újkígyósi székházában látható gyűjteményét, a moldvai szobában érdekes történetet hallhatunk egy kicsi, egyszerű fali feszültről. Ez a kereszt, felirata szerint az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus résztvevői számára kibocsátott emléktárgy. Most, amikor hazánk és fővárosunk a 2020-as 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készül, úgy gondolom érdemes és tanulságos lehet felidéznünk ennek az egyszerű kis keresztnek az útját Budapesttől a moldvai csángómagyar falun Trunkon át egészen Újkígyósig. Arra kértem tehát Harangozó Imrét, üljünk le beszélgetni!

Harangozo Imre es Gedó László

Bővebben ...

Réger Wanda: Az idő szíve járása…

Harangozó Imre előadása a Csabagyöngye Kulturális Központban.

Reger Wanda2019. június 22-én, szombaton két napos népzenei továbbképzést szerveztek a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központban, a Csoóri Sándor Alap támogatásával. Az első előadó az ismert néprajzkutató, Harangozó Imre volt. „Gyűjtöttek, gyűjtöttek a magyarok kincset…” címmel, közel négy évtizedes – személyes gyűjtőélményei háttérfényénél villantotta fel hangszeres népzenénk történeti és táji tagozódását, belső logikáját, elsősorban a nagy elődök, Karácsony Sándor és Lükő Gábor, a közösségi lélek sajátosságaiból kiinduló szemléletét alkalmazva. Hallgatóságát végig kísérte azon az úton, hogy hogyan is vált a magyar pásztorok és parasztemberek sokak által lenézett, táltoscsikó módjára, szemétdombon tengődő zenei hagyományából Bartók, Kodály és Lajtha László révén az egyetemes emberi műveltség elengedhetetlen csúcsteljesítménye, vagy hogy hogyan és miért is került a magyar táncházmozgalom tanítási módszere az UNESCO szellemi örökségének listájára.

 

Bővebben ...

A világ legelhagyatottabb kisebbségéről Makón...

A Délmagyarország című napilap 2009. január 15-i számában jelent meg az alábbi jó szándékú, de végzetes félreértésektől és témában való alapvető tájékozatlanságról tanúskodó írás. Mivel azonban ez is a tevékenységünkről szóló híradás s egyben valamiféle torz tükör is, itt most teljes terjedelemben újra közöljük.

Medgyesi Konstantin írása

csangokiallitas4Makó - Archaikus kiállítás nyílik a makói József Attila Múzeumban január 17-én, szombaton, 15 órakor, a Moldvai csángók évszázadai címmel. Az egykori Etelköz területén élő népcsoportnak, tárgyi emlékeit bemutató rendezvényt Halász Péter, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára nyitja meg.

E szervezet egy szegény, szabófalvi költő nevét viseli, akit Dsida Jenő fedezett fel. Írásai, sorstragédiája – nem írhatott, olvashatott anyanyelvén, magyarul, verseit nem adták ki - népének jelképévé vált. Az egyesület céljának tekinti, hogy a csángók történelmét, hagyományait, művelődéstörténeti értékeit megőrizze és megismertesse másokkal. Ezért indította útjára vándorkiállítását, mely 1996 óta hívja fel a figyelmet e nehézsorsú embercsoport létezésére.

Bővebben ...