Műhelymunka

Ott a szív is – mégpedig épp a világhegy alatt…

Harangozó Imre

Lükő Gábor emlékére

Harangozo Imre 150Játszunk el a gondolattal! Mi van akkor, ha ennek az öreg alföldi beretvatoknak az ékrovásos vonalai a mindenség rendjének szakrális és fizikai alapjait jelölik? Az általuk kirajzolódó közép, talán a mindenség közepe, a Teremtő és a teremtés helye is. Megidézi a világhegy kontúrját melynek csúcsa fölött ott lebeg. ott tör az égre három, vagy talán inkább egy –három részre oszló– növény, ami mintha tulipán lenne. Elszakad a hegy csúcsától, az égre tör, oda, ahol a beretvatok zárja alól valamiféle magvak, talán az ige fényjelei indulnak el, éppen négyes osztás szerint.
Ha eljutunk idáig, joggal vetődik föl a kérdés: mi indította eme hétköznapi kis tárgy alkotóját mindezek megmetszésére? Kérdésünkre egy Kallós Zoltán gyűjtésében talált kalotaszegi népdal adhat választ:

Bővebben ...

"Ki el nem tudja mondani..."

Harangozó Imre:

"Ki el nem tudja mondani..."

Befejezés

Iskoláinkban gyakran hallhatjuk, hogy az első osztályosok két-három hónap alatt megtanulnak írni és olvasni. Az ötödik osztályosok ennyi és ennyi hét alatt micsoda nagy tudást tettek magukévá. Egyik tanár egyik, egy másik más módszerre esküszik. Pedagógiai kísérletközpontok dolgozzák ki a szerintük jobbnál jobb módszereket a tanításra és a nevelésre. Az anyagi tudás, a konkrét ismeret átadása ma virágkorát éli. Eddig soha sem akartak ennyi "életbevágóan fontos" ismeretet átadni a gyermekeknek. Egy hét éves iskolás naponta 6-7 órát ül az iskolapadban. NINCS MESE (vagy ha van a "gyermek szintjén" a napi tananyaghoz gyártott tanmese), tanulni kell!

Bővebben ...

A tornyai Mária-jelenésekről

Harangozó Imre:

"Messze, messze jár már híre a Tornyának"

A tornyai Mária-jelenésekről

Bálint Sándor[5] nagy művében a "Szögedi nemzet"-ben írja, hogy a múlt század utolsó éveiben, tehát épp száz esztendővel ezelőtt érdekes esemény hozta lázba a szegedi nagytáj hívő népét. A vidék egyik elzárt peremtelepülésén, a Csanád megyei Tornyán különös eset történt. Érdemes ismét felidéznünk ezt a mára már csaknem teljesen feledésbe merült esetet.

Bővebben ...

"Idvez légy, te boldog Várad!"

Harangozó Imre:

"Idvez légy, te boldog Várad!"

Szent László városa, a Körösök vidékének szellemi és lelki központja Nagyvárad.

Felix, ave, Varadinum,
cius augens fama signum
resonat in secula![8]

A középkori Magyarország -mind lelki, mind pedig történeti, politikai értelemben véve- legjelentősebb alakja Szent László király. Személyében egyesül mindaz az eszmei érték, amelyet a magyarság magáénak vallhat, azonosulhat vele ugyanakkor fölmutathat a nem éppen barátságos Európában. Tetteiről, csodáiról, bölcsességéről népünk emlékezete legendákat őriz, arcának vonásait templomaink falfestményei, táblaképei örökítik meg. Csodás leányszabadításának históriája egyedülálló falképciklus megalkotását ihlette, melynek emlékei, bár jelentős részük elpusztult máig láthatók Kárpát-medence szerte.

Bővebben ...

A máriaradnai búcsújárásról

Harangozó Imre

"A szomorú szívek megvigasztalója…"

A máriaradnai búcsújárásról

     A Maros -kiérve a hegyek közül- szétterül a hatalmas Alföldön. Búcsúzóul még kísérik a hegyek, egyre távolodva, lassan csak dombnak látszanak, végül azok is belévesznek a nagy magyar rónaságba. Hírtelen átmenete ez a természeti formáknak. Valóságos, isten alkotta várkapu, ez a Solymos és Lippa őrizte természetes átjáró s határ is egyben, határ két Magyarország között, a keleti Erdély és a napnyugoti Nagymagyarország határa.
Bővebben ...