Szent Anna Asszony dicsérete!
Az Ókígyós-majori Szent Anna templom búcsúja
Hányattatásokkal teli évezred áll mögöttünk. Tatár, török, német, orosz hadigépek dúlták földünket. Sokszor a háborúságnál is több szenvedést okozott a hamis békesség, a láthatatlan ármánykodás. Vidékünk népe, földrajzi adottságainkból fakadóan, az álomdúló idők eljöttével a vizek és a sárrétek menedékében talált oltalomra. Nem csak testi védelmet adott a mocsár, a lélek is megnyugvást talált az ellenség számára megközelíthetetlen helyeken. Eleink hite a vízhez, a mocsárhoz valamiképpen a védelmező Boldogasszony képét kapcsolja. Szép példája ennek a gyulai Nádi Boldogasszony középkori tisztelete.
Nagy tisztelet övezte a középkori Magyarországon a Boldogasszonyt. Búcsújáróhelyek százaira ezrével, tízezrével zarándokolt a nép. (S zarándokol a mai napig!) A Boldogasszony tisztelete csodálatos összefonódása a mai római katolikus hitünknek a Szent István előtti vallásunk elemeivel. Jó példája ez annak, hogyan élhet egymás mellett a régi és az új. Hogyan válhat egy ország létének alapjává a fölismert lényegi azonosság a különböző külső formák között.
Bálint Sándor és Molnár V. József is fölveti, hogy középkori hitünkben a Nagyboldogasszony tulajdonképpen Jézus Krisztus nagyanyjával, Szent Annával azonos. Mária ebben a világképben a Kisboldogasszony nevet kapja. A régiségben ez a nap az asszonyok számára dologtiltó nap volt. Különösen a női betegségekben szenvedők, a gyermekáldásra áhítozók és az áldott állapotban lévők tekintették szerető pártfogójuknak a Keddasszonyt, ahogyan régi öregasszonyaink szómágiás néven emlegették Szent Annát. Az Ő tiszteletére és az Isten dicsőségére építettek templomot kígyósi eleink éppen 150 évvel ezelőtt, 1844-ben.
A templom helyéül egy magaslatot választottak. Talán a középkorban is állott itt már templom! Kunok, magyarok, avarok, hunok vagy még régebbi eleink emelték ezt a halmot? Talán temetkezőhelyük lehetett? Nem tudhatjuk! A múlt századi kígyósi nép tisztelte az ősök szándékát. Templomát az általuk is megbecsült és kiemelt helyre építette. Egy bizonyos, ha megállunk e halom tetején, tiszta időben, különösen hajnalban jól láthatjuk a Béli-havasokat meg a Zarándi-hegységet. Nem közömbös ez, nem csak a természet szépségét dicsérő látvány, ha mögöttem torony van, s fönn benne harang. Nappali porfelleg, az égő házak fénye éjszaka figyelmeztetnek, ha ellenség közeleg, a félrevert haranggal tovább lehet adni a figyelmeztetést.
A templomot a vidék népének lelki épülésére gróf Wenckheim József Antal saját költségén, ifj. Czigler Antal építész tervei szerint építették klasszicista stílusban. A bejárati ajtó keletre, a szentély nyugatra néz. A kupolával fedett templomhajót délről Jézus Szentséges Szívét ábrázoló, félköríves ólomüveg ablak világítja meg. Az északi oldalon hasonló méretű ólomüveg ablakon Mária Hétfájdalmú Szívét láthatjuk. A kupola négy szegletében a négy evangélista képe van fölfestve. Az oltáron Szent Anna a kis Máriával látható múlt századi környezetben és öltözetben. Csodálatos a szentély természetes megvilágítása. Az oltár mögé rejtett ablak a lenyugvó Nap sugarait beengedve ragyogó, aranyos fénybe vonja az egész szentélyt. Különösen az oltár fölötti Szentháromság kép lebeg szinte földöntúli fényben.
A templom Szent Anna-Napi (július 26-a) búcsújára a II. világháborúig zászlós processióval érkezett a vidék hívő népe. Az ókígyósi tanyavilág lakói és az újkígyósiak is csatlakoztak az uradalmi major népéhez a szent buzgólkodásban. Farkas Gyula 1902 július 23 és 28-a között baráti, rokoni látogatás alkalmával Ludad pusztán időzött. Élményeit hosszas versezetben írta meg. A 88 szakaszból álló vers megítélésünk szerint nem képvisel különösebb költői értéket. Mégis érdekes lehet számunkra, hiszen a szerző beszámol az ókígyósi Szent Anna búcsúban tett látogatásáról is.
- 37 - Gy.m.
Elmentem ó kígyósra
Szent Anna búcsújára
Esdekelve kértem őt
Térdepelve ő előtt
- 38 - Gy.m.
A csabai búcsúsok
Ó kígyósra van útjok.
Három zászló elején
Szent kereszt a közepén.
- 39 - Gy.m.
Isten áldott szent kereszt
megcsókollak ha szeretsz.
Szeretlek halálomban
Azért jöttem íly távolban.
- 40 - Gy.m.
Templomba is bementem
Szent Annára felnéztem.
Dicső vagy te szent Anna
Mindnyájunk pártfogója.[2]
Újkígyósi öregek ma is emlegetik, milyen szép volt, amikor a kígyósi búcsúvezér a fehérgatyás Jézuskás Matyi bácsi vezetésével e Napon Szent Anna asszony elé járultak. Jézus Krisztus öreganyjához szólt a közbenjárásért esdeklő ének. Az esztendő delén, a paraszti munkák kellős közepén adott ez az ősi halomra, mocsarak, legelők és szántók közé épült kicsi templom lelki menedéket, miként a mocsár a vészben bujdokló ősöknek egykor.
Százötven év az ember számára végtelenül hosszú idő, az idő vén fáján csak kicsiny levelecske. Mégis, talán akkor volt értelme az ősök halomrakó, templomépítő fáradozásának, ha most is időről időre összegyűlünk, kései utódok, Isten szerény hajlékában. Tisztelni a törvényt, emlékezni a régiekről és töltekezni erőben, hitben.
[2] A vers idézett részlete a magángyűjteményben lévő kézirat betűhív másolata. A szerzőről, Farkas Gyuláról azon kívül, hogy Budapesten a Baross utcában valamiféle szállóban lakott mást nem sikerült kiderítenünk.