"Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és az vesztesége az egész emberiségnek."
(Ipolyi Arnold)
Az újkígyósi "Ipolyi Arnold Népfőiskola" Kulturális Egyesület tevékenysége
Újkígyós mintegy hatezer lelket számláló nagyközség Békés megyében. Szlovák és román nemzetiségi közegben az egyetlen hagyományosan magyar település a vidéken. Népe a XIX. század elején települt ide, a békési tájra a szegedi kirajzások legészakibb csoportjaként. Magával hozta a "szögedi nemzet" régies, őző beszédét, középkorias mentalitását, gondolkodását és a katolikus hitet. Néprajzi sajátosságait hosszú ideig megőrizte, mivel egészen századunk 40-es éveiig házassági kapcsolataiban szigorú endogámia érvényesült. A községen kívüli párválasztásban, csak a szintén szegedi kirajzásból származó közeli, de már Csanád vármegyéhez tartozó Csanádapáca jöhetett szóba. A falu népi kultúrája a legkiválóbb kutatókat vonzotta Újkígyósra. Gyűjtött itt a múlt században Kálmány Lajos, minden valószínűség szerint megfordult Ipolyi Arnold is. Századunk közepén pedig hosszú évekig tartó és jórészt publikált kutatómunkát végzett Bálint Sándor. A teljesség igénye nélkül meg kell még említenünk Györgyösy Rudolf, Lócskay József, Implom József és Krupa András nevét is.