"Nádi Boldogasszony, el ne hagyd népedet..."
A gyulai kegyhely viszontagságos évszázadairól.
A néhány éve elhunyt Soltész Mária néni, a KALÁSZ Újkígyóson is jól ismert vezetője mesélte el, hogy 1948-ban, Pintér László a Váradi Egyházmegye magyarországi részének püspöki helynöke kérdezte meg tőle, tud-e valahol az egyházmegye Magyarországhoz került területén olyan helyet, amit a nép különös tisztelettel övez. A vidék hagyományos lelki központja, Máriaradna ugyanis Romániához került, ugyanúgy, ahogy az egyházmegye székhelye, Nagyvárad is, ezekben az években pedig a határ gyakorlatilag átjárhatatlan volt. Mária néni a helynök úr kérését Bálint Sándor néprajzkutatóhoz továbbította, aki az ősi, de a feledés homályába burkolózó gyulai Nádi Boldogasszony kultuszát ajánlotta az egyházi elöljáróság figyelmébe. A Szűz Anya tiszteletének gyulai megnyilvánulását már Boldog Apor Vilmos, akkori gyulai plébános is szerette volna helyreállítani s szorgalmazta, hogy a belvárosi templomban kapjon helyet a Körös-vidék Nagyasszonya. A terv azonban csak az ő mártírhalála után, 1949-ben valósult meg, mikor Pintér helynök úr körlevélben jelentette be a gyulai Nádi Boldogasszony tiszteletének fölújítását.
Ma, a mezőgazdasági termelés alá fogott Alföld népe alig tudja elgondolni, milyen lehetett vidékünk a mocsarak lecsapolása előtt, az élő vizek, sárrétek idején. A török idők előtti virágzó országrészt, az ártéri gazdálkodásból és földművelésből élő gazdag falvak népét jórészt elpusztította az évszázados háborúskodás. A hajdanvolt kőtemplomok falait, de még az alapjait is széthordta a valaha oly gazdag lakosság elszegényedett, nyomorba döntött maradéka. A folyók vize, melyeket az egyre szaporodó malomgátak nem engedtek maradéktalanul lefolyni a Tiszába, a XVIII. század elejére a pangó vizként elborítja szinte az egész Tiszántúlt. A halak, békák, rákok és teknősök veszik birtokukba a hajdan virágzó falvak határait. A vadliba és kacsa, a gólya, a bíbic és a gém felhőkben röpdös a vidék fölött. A az ősi települések romjait rác és oláh martalócok szállják meg. Elhalkul a magyar szó a dél-bihari és békési földeken, s kevés a munkaképes kéz is. Az öregek emlékezete elhomályosul s a régi dicsőség emléke elenyészik.
Csak az oklevelek sárguló pergamenjei őrzik meg annak az emlékét is, hogy 1214-ben, -az Aranybullát kiadó II. András király idejében- , Boleszláv váci püspök egy Árpa, vagy Árpád nevű falut a gyulai bencés monostornak adományoz. Gyula városa, -mely az egyik honfoglaló magyar fejedelmi családról, az erdélyi Gyulákról, -kik közül anyai ágon Szent István is származott-, vette a nevét, s ekkor még kicsiny falu. Mégis igen nagy kincse van Gyulamonostornak, itt őrzik a Nádi Szűz Mária képét. És"Ájtatoskodás okáért nagy népsokaság zarándokol vala ahhoz". Olyan nagy jelentőségű a Középkorban a gyulai kegyhely, hogy 1313-ban, az ifjú Károly Róbert királyunk is elzarándokol ide.
A búcsújhárás itteni kialakulásáról keveset tudunk. Bizonyosra vehetjük azonban, hogy mint a nevéből, a Nádi Bolodogasszony megnevezésből is jól látszik, ősi, a népi gondolkodáson és hitvilágon nyugvó gyökereket sejthetünk. Tudjuk ugyanis, hogy népünk a Boldogasszonyt, a Babbát ősidők óta tisztelte. Szent István koronafölajánlásával csak a régi és új kultusz analógiás azonosságára utal. Régi hitvilágunk szerint, a mocsaras, nádas, vizenyős terület mindenképen a női, anyai tulajdonságok erőtere, kézenfekvő, hogy a "Theotokosz", azaz Istenszülő asszony is ebben a körrnyezetben van otthon. E gondolatkör szerint a lápos, vizes területből kiemelkedő halmok mindenképen a férfi, azon belül is a fiúi tulajdonságokat képviselik. Régi kegyhelyeink legtobbjénél fontos szerepet játszik ez a száraz-nedves párosítás. Gondoljunk itt a szent kutakra, (pl. Mátraverebély-Szentkút, Pálosszentkút, Fallósszentkút, stb.) ahol a Boldogasszony gyógyító, közbenjáró anyai szeretetét egy kút vize közvetíti.
Bizonyára a gyulai búcsújárásban fontos szerepet játszott a város nyugati határrészén található, hatalmas, a környező igen mély fekvésű területből kiemelkedő halom, melyen ma szép, barokk kápolna s benne a Megfeszítettet ábrázoló szoboregyüttes áll. Ez a halom jól látható Ortelius mester Gyula 1556-os ostromát ábrázoló metszetén is, tetején egy kápolna körvonalaival.
Mikor szűnt meg gyulán a Nádi Boldogasszony tisztelete? Mi lett a sorsa az ősi kegyképnek? Hol volta kegytemplom és mi történt vele? Ezekre a kérdésekre itt csak röviden válaszolhatunk, bár Karácsonyi János és Implom József jóvoltából több kötetnyi irodalma van mindennek.
Gyula városának Törökzug nevű részében a török-kor előtt ferences zárda és templom állott. Ez volt a messzi földön híres Nádi Boldogasszony kegyhelye, amely gótikus stílusban épült, méretei és építésének ideje a Szeged-alsóvárosi, Kolozsvár-Farkas utcai és a nyírbátori gótikus templomokkal egyezőnek vélhető. A gyulai ferences atyákról 1556-ból való az utolsó adat. Ebben az évben elhagyják kolostorukat, magukkal víve minden vagyonukat, kelyheiket, miseruháikat s talán a kegyképet is. Kászim lippai basa sikertelenül ostromolja a várat. 1556 augusztus 12-én a török mindent elpusztít ami a váron kívül van. Gyula 1566-os eleste után az üresen álló ferences rendházba és templomba a török befészkeli magát. A kolostort főhadiszállássá, a templomot dzsámivá alakítják. Innem a terület mai elnevezése; Törökzug.
A gyulai várat 1694-ben visszafoglalták a törököktől és nemsokára az elpusztult lakosság helyére, a visszatelepedő magyarok mellé oláh (román) és sváb (német) telepesek érkeznek. De a város csak a XVIII. század végére épül föl teljesen. Címerükbe a Szűzanya képét festették és pecsétjükre is Őt vésették. 1777-ben elkészül a mostani templom is. A búcsújárás azonban, mint arról már szóltunk nem indul újra. Az ősi gyulai kegykép nem került elő. Talán elpusztult, talán máig lappang valahol..
Reménykedhetünk benne, új lendületet ad a kegyhely jelenkori tiszteletének, hogy egykori plébánosát, Báró Altorjai Apor Vilmos vértanú püspököt II. János Pál Pápa ünnepéjesen a boldogok sorába iktatta. Addig is az Ő közbenjárását kérjük, a Körösök-vidékének Nagyasszonyával, Jézus urunk édesanyjával, gyulai Nádi Boldogasszonnyal közösen eszközöljék ki az Atyánál hazánk és népünk sorsának jobbrafordulását!