Sajtó

Cikkek a romániai magyar sajtóban 1995-2001

A cikkeket Udvardy Frigyes gyűjtötte ki.

1995. március 30.

Kovács Ferenc aradi népköltészeti gyűjtő kéziratban maradt, az ötvenes években született gyűjtéséből ad ízelítőt Aradvégi mondák című népköltészeti gyűjteménye, melyet a magyarországi, újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola adott közre. Kovács Ferenc Aradon a városszéli, akkor még nagyobbrészt magyar lakosságú negyedek népköltészeti kincsét gyűjtötte össze és ennek egyik értékes fejezetét kapja kézbe az olvasó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

1996. március 6.

Magyarországon, Szabadkígyóson márc. 4-én megkezdődött a moldvai csángómagyar művészeti együttesek vezetőinek egyhetes tábora. A Lakatos Demeter Egyesület és az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola által szervezett továbbképzésen húsz csángó vesz részt. Az előadók között van Halász Péter csángókutató művelődéstörténész, Kóka Rozália előadóművész és Jáki Teodóz bencés szerzetes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1997. augusztus 15.

Honismereti tábort szervezett Tacson aug. 4-11-e között a Békés megyei Újkígyóson 1991-ben alakult Ipolyi Arnold Népfőiskola. Célkitűzésük a népismeret tárgykörébe tartozó, a hivatalos iskolai oktatásból hiányzó és az elmúlt évtizedekben különösen mellőzött nemzeti értékek terjesztése és kutatása. Gondozásukban eddig öt kötet jelent meg. Nyári táborukat első ízben rendezték meg Erdélyben. A tacsi táborba 61 magyarországi vendég /köztük néprajzkutatók/ mellett szamosújvári táncházasok, széki zenészek is eljöttek. Előadások hangzottak el, táncház volt. Harangozó Imre, az Ipolyi Arnold Népfőiskola elnöke elmondta, hogy táboraik nyilvános szervezésűek. A tacsi kazettás mennyezetű templomot tanulmányozták, mert az ismeretlen szakmai körökben. A másik ok, amiért Tacsot választották: a Bagoly asszonyka ballada /melyet Kallós Zoltán gyűjtéséből ismerünk/, a magyar nyelvterületen csak itt fordult elő. Az előadók között volt Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi előadótanár is. Örvendetes, állapította meg Harangozó Imre, hogy a Erdélyben a fiatalok tudatosan őrzik a hagyományt, s ezt a legmodernebb formában teszik. A táborozásról tudósító Guther M, Ilona felvetette: mi haszna van ebből a helybelieknek? Jó lenne, ha az Ipolyi Arnold Népfoiskola kötelességének tekintené, hogy a feldolgozott anyagot az ittenieknek is összegezze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1998. július 22.

Csángó imakönyv jelent meg, benne kétszáz régies ima, ráolvasás, kántálás olvasható gyimesi és moldvai magyarok népköltészeti-vallásos hagyományaiból merítő Krisztusz háza aranyosz... című, az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola kiadásában megjelent kötetben. Harangozó Imre újkígyósi népköltészeti gyűjtő fedezte fel őket erdélyi, moldvai útjain. Az ezer példányban közreadott imakönyv végén szép fényképösszeállítást közöl a pusztuló moldvai magyarság megmaradt népi képtárából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1999. február 9.

Febr. 5-6-án tartották Szamosújváron a Nemzetközi Ifjúsági Néptánctalálkozót. A harmadik alkalommal a Téka Alapítvány által megrendezett találkozón megjelentek Erdély legjelentősebb hagymányőrző táncegyüttesei. Balázs Attila tanár, a Téka mindenese a semmiből teremtett az elmúlt években szamosújvári hagyományőrző fellegvárat. A találkozón részt vett egy veszprémi csoport és a szlovákiai Zselíz város Kincső együttese is. A Márton Áron Kollégium Zsigora, az Apáczai Csere János Líceum Szarkaláb, a Brassai Sámuel Líceum Zurboló együttese nagy sikert aratott. Harangozó Imre, a magyarországi Ipolyi Arnold Népfőiskola /Újkígyós/ elnöke a moldvai csángómagyarság vészes fogyatkozását hozta fel intő példaként. Olyan anyaországra van szükségünk, mondotta, ahol a magyar népi értékeket vallók, hirdetők ne érezzék magukat kisebbségben. Az esti táncházban a kolozsvári Tarisznyás együttes játszott. /Makkay József: Ifjúsági néptáctalálkozó Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

1999. november 16.

Nov. 12-14-e között csángó konferenciát rendezett Szamosújváron a Lakatos Demeter Egyesület, a Kallós-alapítvány, a Magyar Művelődési Intézet, az Ipolyi Arnold Népfőiskola és a helyi Téka Alapítvány "A gúnyánkról isz teccődik, hogy magyarok vagyunk..." címmel. A konferencián Gazda Klára, Lőrincz Etel, Pozsony Ferenc, Szentimrei Judit, Táncos Vilmos, Kallós Zoltán és Halász Péter, a Duna Televízió szerkesztője tartott előadást. Vendégek: Duma András, Csicsó Antal és balusesti, bogdánfalvi, jugáni, kelgyesi, szabófalvi hagyományőrzők. A program védnökei: Halász Péter, Kallós Zoltán néprajzkutató és Harangozó Imre, az Ipolyi Arnold Népfőiskola tanára. /"A GÚNYÁNKRÓL ISZ TECCŐDIK MAGYAROK VAGYUNK..." = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., Erkedi Csaba: Szamosújvár. Csángó konferencia Rangos néprajzkutatók fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2000. október 30.

Okt. 28-án Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei címmel emlékülést tartottak Nagyváradon. Az előadások megidézték Pázmány Péter bíboros érsek és Bunyitay Vince kanonok szellemét. Tempfli József római katolikus megyés püspök az emlékezés fontosságát, a két kiemelkedő egyházi személyiség szerepét hangsúlyozta. Dr. Gergely Jenő professzor /Budapest/ Nagyvárad történetét foglalta össze. Fodor József vikárius az 1837-ben született Bunyitay Vincéről szólt, aki megírta a váradi püspökség történetét. Az első három kötet 1884-ben jelent meg, a negyedik is az ő feljegyzései, adatai alapján készült el. Az 1570-ben Nagyváradon született Pázmány Péterről Pálos István apátkanonok és Szilágyi Aladár tartott előadást. Bunyitay Vince életének jelentősebb pillanatait dr. Fleisz János vázolta föl. A szimpózium végén Tempfli József megyés püspök támogatást ígért ahhoz, hogy az elhangzott előadások nyomtatásban is megjelenjenek. Fleisz János elmondta még, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Római Katolikus Püspökség és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett, Nagyvárad neves személyiségeit bemutató előadás-sorozat jövőre folytatódik. Legközelebb Ipolyi Arnold életéről, munkásságáról lesz szó. /Pásztai András: Pázmány és Bunyitay emlékét idézték fel. = Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 30./

2001. január 10.

Dec. 31-én adták át Szamosújváron a magyarországi Ipolyi Arnold Kulturális Egyesület díját a helyi Téka Művelődési Alapítvány képviselőinek. A díjjal azokat a szervezeteket szeretnék jutalmazni évről évre, melyek az egyetemes magyar műveltséghez tartozó népi kultúra értékeit népszerűsítik, elsősorban fiatalok között. Így esett a választás, munkájuk elismeréseként, a Tékára és a Kaláka néptáncegyüttesre. Harangozó Imre, a népfőiskola elnöke kiemelte: ″Szamosújvár immár iskola, mert utat mutat, miként lehetünk modern, XXI. századi emberek úgy, hogy testünk és lelkünk minden mozdulatával megtartó és éltető hagyomány vonzáskörében maradunk″. /Ipolyi Arnold-emléklap és -emlékdíj a Téka-alapítványnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. június 4.

Ott hul éltek vala a magyarok..." címmel Békésben az észak-moldvai magyarság népi emlékezetének kincsestárából készült válogatás látott napvilágot. Az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola jelentette meg az északi csángókról szóló néprajzi és népköltési írásokat tartalmazó antológiát, a válogatás szerkesztője a népfőiskola népköltészet-kutató igazgatója, Harangozó Imre. A Románvásár környéki csángó-magyarságról szóló szakirodalmat - egyebek közt - Lükő Gábor Moldva alapításának mondáihoz, Barabás Endre Etelközi levelek, és Halász Péter Szabófalva helynevei című tanulmánya képviseli az új kötetben. A népköltészeti összeállítást - kétszáz régies népi imát, ráolvasást, siratót, hejgetést, szentes éneket, közmondást, mondát és népdalt - több gyűjtő anyagából válogatták. A leggazdagabb folklórszöveggel hat gyűjtő szerepel a kötetben: Balla Péter, Domokos Pál Péter, Harangozó Imre, Jagamas János, Kallós Zoltán és Lükő Gábor. A másfélezer példányban közreadott észak-moldvai antológiát fényképek, térképek és a legjellegzetesebb csángó szavak szótára egészítik ki. /Könyv az észak-moldvai magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Kategória: