IPOLYI ARNOLD NÉPFŐISKOLA
5661. Újkígyós Pf. 10.
Magyarország
Harangozó Imre elnök úr
részére
Tisztelt Elnök Úr!
Engedje meg, hogy ön számára ismeretlenül forduljak önhöz – önökhöz – levelemmel. Ígéretemnek állva, amelyet kedves székely barátomnak tettem (Mózes Ildikó), foglalom írásba a Hargita megyei Székelyszenterzsébet falvának, 2009. esztendei pünkösdi királyválasztását, mint újjá élesztett népszokást, próbáit valamint eseményeit, melynek szemtanúja valék.
Néhány szót a településről, amely ma az udvarhelyi járáshoz tartozik és a Mogyorós (Magyarós) patak völgyében található a Csillag-, a Kaláka-, és a Csere-hegy közvetlen ölelésében. Ebben a völgyben búvik meg még három magyar település; Kissólymos, Nagysólymos és Székelyhidegkút. A völgy bejáratánál egy régi Árpád-kori falu áll (Sárd), amelyben a nagyszámú román betelepítés révén már magyar lakos szinte alig található. Ugyan így járt Héjjasfalva is. Említésre ugyan nem méltó, mégis megjegyzem, hogy Erzsébethez legközelebb fekvő Székelyandrásfalva is Románandrásfalvává (Săcel, ejtsd szöcsel) vált a betelepített dobrudzsai cigányok miatt.
„Székelyszenterzsébet nevét régi temploma védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. Erzsébet II. András magyar király lánya, aki már 15 évesen a türingiai őrgróf felesége. Már 19 évesen özvegy és 24 évesen hal meg Marburgban. A szegények védőszentje.
Székelyszenterzsébet első írásos említése az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben szerepel. Ez a nevezetes regesztrum hiteles és teljes másolata a püspöki Battyáni könyvtárban található. Az Eősi család a XV. században tűnik fel Szenterzsébeten. Dávid László szerint forráshivatkozás nélkül említik, hogy Szenterzsébeten domonkos rendi kolostor is volt, és tán a segesvári domonkosokhoz tartozott. Kemény János leszármazottai közül megemlíthetjük Kemény Józsefet, ennek fia a székelyszenterzsébeti idősebbek emlékezetében is élő Magyar Gyerőmonostori báró Kemény Béla. Feleségül vette Hallerkői Gróf Haller Bertát. Kemény Béla hosszú időn keresztül a református egyház gondnoka.”
(forrás: http://5mp.eu/web.php?a=szekelyszenterzsebet&o=6Ggdmfq1wP)
E rövid bevezető után vázolom a Pünkösd hétfő délutánján történteket. A királyválasztás próbáira – ím már második alkalommal, a falu lakosságának színe előtt, a faluház kertjében került sor. A próbatételeke sorrendjét, mibenlétét, szabályrendszerét Kincses Kálmán barátom, a falu lelkésze, a helyi „Rózsahordozó Szent Erzsébet Baranta csapat” alapítója és instruktora ismertette a megjelentek előtt.
- Első próba: - Kiindulva a területről elfutni a Csillaghegy oldalára épült templom imaházához és a terméből kihozott lócával a vállon visszaérkezni futásban a küzdelem színhelyére.
- Második próba: - Szusszanásnyi idő után, dárdahajítással kerülhettek közelebb a kb. 50 méterre felállított céltáblához a versenyzők, ahonnan három kaviccsal dobhattak célba.
- Harmadik próba: - Kötélmászás két kötél segítségével. Az egyiken föl, megérintve a felfüggesztés vasát, a másikon leereszkedve.
- Negyedik próba: - 15-ször körbefordulni egy leszúrt rövid bot körül homlokkal érintve a végét, ezt követően egy kimért folyosóban elfutni (szédelegve) a még hivatalban lévő pünkösdi királyné lábaihoz, és kezet csókolni néki.
- Ötödik próba: - Fahasáb hasítása fejszével hosszában négyfelé.
- Hatodik próba: - Birkózás az egymást követő összes ellenféllel. (Csak a két kéz, és láb érinthette a talajt, más testrész vereséget eredményezett.)
- Hetedik próba: - Egy botos birkózás. A döntőbíró függőlegesen a földre szúrja a botot és tartja, amíg a két küzdő mindkét kézzel megragadja azt, majd adott jelre elengedi. Az győz, aki kicsavarja a másik kezéből a botot.
- Nyolcadik próba: - Botforgatás, felváltva mutatják be, és az veszít, aki a másik technikáját nem tudja utána csinálni. (A következő két próba a második hely eldöntéséért zajlik, mert pont azonosság mutatható ki.)
- Kilencedik próba: Ostorozás karikással. Egykezes, kétkezes csapástechnikák felváltva.
- Tizedik próba: - Nyíllövés reflex-íjjal a két állva maradt jelölt részére, akik már kiválasztották maguknak a királynéjukat.
A győztes pár megkoszorúzását követően a pünkösdi király átveszi jelvényét a fokost, amely évről-évre az új királyra száll.
Akit megválasztanak az a következő kiváltságokban részesül:
- a kiválasztás napján ingyen ehet, ihat
- az elkövetkezendő egy évben ingyen részt vehet a falu és a szomszédos falvak rendezvényein (menyegző, keresztelő)
- részt vehet a presbiteri üléseken
- igazságosztó a falu fiataljai közt és képviseli őket
A versenyben részt vehet bármely megkonfirmált ifjú.
A 2009. év pünkösdi királya: Pál Árpád Csaba,
Királynéja: Koncz Ildikó.
Az előző év királya: Hajdó Leonárd,
Királynéja: Tordai Noémi Tünde.
Tisztelt Harangozó Imre úr, remélem, segíthettem e szép, ősi szokás ismertetésével önöknek, népfőiskolájuknak, a magyarság értékmentő igyekezetére való törekvésében. E levelem elküldését követően küldök majd képeket a faluról és a királyválasztásról.
Budapest, 2009. június 24.