Búcsú Újkígyóson
Már jó kéthete annak, hogy a kígyósi asszonyok befogták a kacsákat tömni. a szeptember nemcsak az ősz közeledtét, iskolakezdést, hanem a búcsú ünnepét is jelenti a kígyósi ember számára. Az utóbbi évtizedekben sütés-főzéssel, vásári forgataggal, céllövöldével, bolondkocsival, egyre silányodó bóvlik tömegével jelezte a "búcsú" a vényasszonyok nyarának kezdetét. Eredeti tartalma, egyházi, lelki töltete lassan feledésbe merült. A búcsúnak az itt fölsoroltak persze szükséges részei, de a lényeg nem mehet feledésbe, a járulékos elemek nem nyomhatják el a valódi tartalmat.
Szent Anna Asszony dicsérete!
Az Ókígyós-majori Szent Anna templom búcsúja
Hányattatásokkal teli évezred áll mögöttünk. Tatár, török, német, orosz hadigépek dúlták földünket. Sokszor a háborúságnál is több szenvedést okozott a hamis békesség, a láthatatlan ármánykodás. Vidékünk népe, földrajzi adottságainkból fakadóan, az álomdúló idők eljöttével a vizek és a sárrétek menedékében talált oltalomra. Nem csak testi védelmet adott a mocsár, a lélek is megnyugvást talált az ellenség számára megközelíthetetlen helyeken. Eleink hite a vízhez, a mocsárhoz valamiképpen a védelmező Boldogasszony képét kapcsolja. Szép példája ennek a gyulai Nádi Boldogasszony középkori tisztelete.
Az alföldi búcsújárásról általában
Újkígyósi őseink életében nagyon fontos szerepet játszott a búcsújárás. Az őző nyelv mellett ősi örökségként hozták magukkal eleink a radnajárás hagyományát a szegedi világból. A következő írásokban a nagy alföldi búcsújáróhelyek rövid bemutatására, történetük, vallástörténeti jelentőségük, néprajzi sajátosságaik vázlat szerű megrajzolására vállalkozunk. Tesszük ezt reménykedve abban, hogy a régieknek ez az üdvösség szerző hagyománya újjá éledhet!
"Dallal, mitől fölzengjen Magyarország…"
Nemzeti megújulást áhító búcsús gondolatok, két kerek évforduló kapcsán.
Társadalmunk erkölcsi, lelki állapotáról szóló, szomorúan reális, mégis mindenkit megdöbbentő adatok láttak napvilágot a közelmúltban. Az aggasztó tünetek az egész világot érintő válságról vallanak, arról hogy a magát kizárólagos értéknek hirdető anyag és haszonelvűség végveszélybe sodort mindent, amit a szó klasszikus értelmében emberi értéknek tekinthetünk. Különös küzdőpályája ennek a világméretű értékválságnak a mi térségünk Közép-Európa.
A csíksomlyói búcsújárásról és a kegyhely történetéről.
Megjelent: Kárpátia c. folyóirat 2003. júliusi (III/7.) számában, 39-44.old.
Piros pünkösd volt. Fent a Hegy felett
ott lobogtak a szent pünkösdi lángok.
Azóta mindig így látom népemet:
apraja-nagyja. -vállán súlyos kereszt-
járja a Jézushágót.
P. Papp Asztrik: A Jézushágón
(részlet) 1951.
1) Tévedések sorozata
Nézem a Kriza János Néprajzi Társaság internetes honlapján a közelmúltban közzétett néprajzi fotóarchívumot. Örülök a pompás adatbázisnak, a kolozsváriak szorgalmának. Az 1620 képből álló hargitai albumot búcsús képek nyitják. „Férfiak népviseletben”, ráklikkelek az első képre, melyet a katalógus szerint Kós Károly (Vélhetően dr. Kós Károly, (1919 - 1996) a romániai magyar néprajztudomány egyik legmarkánsabb személyisége, az építész-író-politikus Kós Károly fia) készített valamikor 1940 és ’44 között. Megpróbálom a képek készítésének helyét beazonosítani a kegyhelyen belül. Hol is van ez Somlyón? Nincs válasz! Ám a következő képek segítenek, nem Somlyó, a következő képen már rajta van a füzesmikolai kegytemplom. Összesen 19 képet találtam ebből a sorozatból.
Harangozó Imre néprajzkutató tanulmányai:Mi a Te könnyeid gyermekei vagyunk... Jézushágón "Dallal, mitől fölzengjen Magyarország..." Az alföldi búcsújárásról általában Szent Anna Asszony dicsérete! "Nádi Boldogasszony, el ne hagyd népedet..." "Alsóvárosi szép rózsa, Szentségös Szűz Mária..." "A szomorú szívek megvigasztalója..." "Messze, messze jár már híre a Tornyának" "Idvez légy, te boldog Várad!" "Ki el nem tudja mondani..." ×
|
